A ferences harmadik rend
A ferences harmadik rend a ferences család szerves része, reguláját 1221-ben Szent Ferenctől kapta. A Ferences Világi Renden kívül magába foglalja azokat a reguláris közösségeket is, amelyek konstitúciója szintén a harmadik rend számára írt regulán nyugszik. Egyes felsorolások emellett a harmadik rendek közé sorolják azokat a közösségeket is, melyek nem tartoznak sem az első, sem a második rendhez.
Ferenc testvéreinek életmódja, derűs, vallásosságában is vidám, szabad lelkülete a világban élőket is megragadta. Sokan otthonukban, családjaikkal maradva követték felhívását az evangéliumi életre. Regulájukat IV. Miklós pápa 1289-ben jóváhagyta, s ez érvényben is maradt egészen XIII. Leó pápa 1883-as regulájáig. Ezt váltotta fel 1978-ban VI. Pál pápa regulája, azóta a közösség neve Ferences Világi Rend. Ők a Ferences Családnak azon tagjai, akik arra kötelezték el magukat, hogy a világban élve követik Krisztust, Assisi Szent Ferenc példája nyomán. Elsősorban életük nyitottságával, de szavukkal is igyekeznek tanúságot tenni Istennek arról a nagy ajándékáról, amelyet a Teremtésben, a környezetükben, kisebb-nagyobb közösségükben és az Egyházban felismertek.
A Szent Ferencet követő első századokban a ferences harmadik rend megegyezett a Ferences Világi Renddel. A történelem során azonban a világi ferencesek közösségeiből az egyedül élők olykor szerzetesrendeket alapítottak. Mások már létező rendként csatlakoztak a Ferences Családhoz, elfogadva a ferences harmadik rendnek írt regulát, mint életük alapvető szabálygyűjteményét. Ezeket a közösségeket együtt a XV. század óta Szabályozott Harmadik Rendeknek (Tertium Ordo Regularis) hívjuk. Megújított regulájukat II. János Pál pápa 1982-ben hagyta jóvá. Ezt a szabályzatot jelenleg mintegy 430 kongregációban több mint 200 000 nővér és testvér követi. Ők a hármas fogadalom szellemében, a világi rendinél kötöttebb életformában élik az evangéliumi életet. Egységes napirendjük és - habitusuknak köszönhetően - megjelenésük inkább emlékeztet az első ill. második rendi szerzetesekre. Konstitúciójuk és közösségi életük önálló a Ferences Családon belül, de együttműködésük, ha eltérő mértékben is, kapcsolatot biztosít a többi közösséggel, elsősorban az első rend közösségeivel.
Hazánkban a reguláris közösségek között az Orante Nővérek (Kegyelemosztó Miasszonyunk Oblátái) élete jelentősen eltérő. Hétköznapi szolgálataik lelki hátterét, valamint elköteleződésük állomásait a klarissza nővérek gondoskodásában élik meg. Szoros kötődésük intézményes szinten is megnyilvánul.
A ferences szerzetesek, szerzetesnők és világi elkötelezettek minden nap és minden helyzetben keresik annak lehetőségét, hogy Assisi Szent Ferenc üzenetét a mai világnak közvetítsék.